Egy házaspár azzal keresett meg, hogy 14 éves lányuk önbántalmazó, sok esetben súlyosan önsértő, erősen szorong, otthonát nem szívesen hagyja el, az iskolába nem tud bemenni. A gyermek átesett bennfekvéses pszichiátriai kivizsgáláson, ahol ugyan egyértelmű diagnózist nem, ám annál több gyógyszert kapott. Azóta a kislány egyre rosszabb és rosszabb állapotban van. A találkozás pillanatában pszichiáter, pszichológus szakemberek segítségét bírta, de - a többéves terápiás folyamat ellenére - javulás, érdemi haladás nem volt. Viszonylag hamar kirajzolódott az autizmusban való érintettség lehetősége. A kivizsgálás igazolta a gyanút és így már a megfelelő támogatás indulhatott el. Ennek folyományaként a gyermek megláthatta, hogy nem „a fejében van a probléma”, hanem másképp látja a világot. Igaz, hogy sok tanulás árán, de már napi szinten részt vesz az iskola életében, társas kapcsolatokat tudott kialakítani, szívesen megy programokra, koncertre. Az önmagáról való tanulás mellett, pszichológussal folyó terápiája is immár a megfelelő mederben haladhat. A család specifikus edukációja folyamatban van.